A tükör, amiben végre jól látom magam
„A fürdőszoba felújítás során azt hittem, a legnagyobb hatást a csempe vagy a zuhany hozza majd.
Aztán jött a tükör – és vele együtt egy teljesen új kép magamról.”
Reggel, hunyorítva, sietve
Az első hónapokban, mikor beköltöztem a lakásba, mindig reggeli rohanásban álltam meg a fürdő előtt.
A tükör túl magasan volt. A fény rosszul esett. A hajam mindig másik oldalon állt, mint ahogy megszoktam – és valahogy sosem tetszett, amit láttam.
Később rájöttem, nem rólam szólt ez az érzés. Hanem a térről. A tükör nem volt az enyém. Nem ott volt, ahol kényelmes. Nem úgy világított, hogy segített volna. És minden reggel egy apró diszkomforttal indult. Ami nap végére egész nagyra nőtt.
A fürdőszoba felújítás közepén eljutottam addig: ez nem maradhat így!
Kérdezhettem volna előbb is a szakembert, de akkor még nem gondoltam, hogy „csak egy tükör” is lehet döntő.
– „Ez maradjon?” – kérdezte.
– „Nem tudom...” – válaszoltam.
Majd egy kis csönd után annyit mondott:
– „A fürdőszoba felújítás lényege, hogy ne csak használható legyen. Hanem hogy jól érezze magát benne az ember. És a tükör ebben kulcsszereplő.”
Először furcsa volt ezt hallani. Aztán elkezdtünk gondolkodni. Hogy milyen magasságban lenne ideális. Hogy milyen keret, milyen világítás illene a térhez. És hogy hogyan lássam magam úgy, ahogy lenni szeretnék.
Egy új tükör, egy új látószög – és valami, ami reggelente visszanéz
A kivitelező javasolt egy világítással kombinált, meleg tónusú LED-es tükröt. Nem túl nagyot. Nem túl fényeset. De pont olyat, amiben az arc természetesen jelenik meg.
A magasság az én szemmagasságomhoz lett igazítva. A mögötte lévő fal pedig világosabb burkolatot kapott, hogy a fény ne „nyelje el” az arcomat. A konnektor mellé került, de nem látszik.
Az első reggel, mikor kész lett, csak álltam előtte. És nem hunyorogtam. Nem húztam el a szám.
Először láttam magam nyugodtan. Pont úgy, ahogy érezni akartam magam.
A fürdőszoba felújítás során tanultam meg: a legnagyobb különbséget néha egy részlet adja!
A csempe szép lett. A zuhany is jó.
De amit a legtöbbször használok, amit a legtöbbször nézek – az a tükör. És most már nem csak látom magam benne.Hanem felismerem. Elfogadom.
Sőt: néha még el is mosolyodom. Ez egy olyan változás volt, amit nem lehet pénzben mérni. De az értékét minden reggel érzem.